2014. január 2., csütörtök

BUÉK!!

Magunk mögött hagytuk 2013-at. Végre. Új, pozitív szemmel tekintek 2014 felé, amiben reményeim szerint kicsit több lesz végre a kelence, mint eddig volt. Egy csomó mindent várok ettől az évtől, vagy leginkább egy csomó mindent várok magamtól, magunktól az új évben. Azt olvastam, hogy idén el kell engedni a múltat, és bátran fejest kell ugrani valami újba. Hát legyen. Engedjük el! Egyébként meg kívánom mindenkinek azt, ami saját magának kíván! :-)

Megejtettük a hagyományőrző szilveszteri túrát a bordermániás társasággal, aminek ismét az lett a következménye, hogy az éjféli koccintást kipeckelt szemmel vártuk ki, majd lelöktük a pezsgőt, és tíz perc múlva húztuk is a lóbőrt. Idén Pilisszentlászlóról indultunk egy 12 km-es körtúrára, érintve a Spartacus ösvényt. Nagyon kellemes kirándulás volt, nem különösebben kaptatós, teljesíthető. A fiúk is eldőltek, mint a zsák, és bár Chili nagyon fél a durrogástól, olyan fáradt volt, hogy simán megvacsorázott kint, aztán meg elaludtak. Annyi volt a különbség a hétköznapokhoz képest, hogy most nem a mi ajtónkban aludtak a lépcsőházban, hanem az emeleten. És itt jön az, amiért én tulajdonképpen szilveszteri posztot akartam írni. Hetek óta másról sem szól a Facebook, mint hogy kutyás ismerőseim java része képeket oszt meg szétroncsolódott kezű emberekről, nyomorult képet vágó ebekről, és felhívásokat, hogy senki ne petárdázzon, meg tüzijátékozzon, mert hajjajjjajj. Én, mint kutyás, sajnos ezt képtelen vagyok megérteni. 20 éve lakom a Havanna lakótelep mellett, 20 éve van kutyám is. 20 Szilvesztert csináltam végig olyan kutyákkal, akik féltek a durrogástól. Ki jobban, ki kevésbé, volt, aki csak megszokásból parázott, volt, aki kárt tett volna magában is, ha hagyjuk, de valahogy sosem gondoltam, hogy falragaszokat helyezzek el a lakótelepen, hogy most aztán senki ne petárdázzon, mert az én kutyám fél. Mert hogy a kutyák félnek a durrogástól, igen. A petárda és a tüzijáték meg vagy 1500 éve hozzátartozik az ünnepléshez. Tán régebb óta tüzijátékozik az ember, mint amióta a Szilvesztert megünnepli. Tiltsuk be a petárdát. Remek ötlet. De ebben az esetben szeretném javasolni, hogy tiltsuk be a vihart is, ami nem csak egy évben egyszer van, mert a kutyák javarésze attól is fél (Z javaslata, hogy földeljük le a Földet, adok számlaszámot, ahová az adományokat várjuk a projekthez!), valamint monnyon le az összes nylon zacskó és fürdőlepedő, mert Skóti meg attól. Félreértés ne essék, én igazán nem vagyok petárda párti, életemben nem is csináltam, pont a kutyák miatt, meg mert amúgy sem értem, mi benne a poén. Nade azt elvárni, hogy mások se... Sok más dologgal kapcsolatban is úgy gondolom, hogy a kutyások vs. kutyátlanok probléma, mint minden más, kétélű kard. Mindannyiunknak engedményeket kell tennünk a békés egymás mellett élés érdekében, és a petárdázással kapcsolatban az a minimum, amit egy kutyás megtehet, hogy vigyáz a kutyájára, és törődik vele. Ésszel. Nem a világ dolga, hogy vigyázzon a kutyámra, hanem az enyém. Aki úgy érzi, hogy ezt nem képes megtenni a kutyájáért, hanem mindenki mást szeretne felelőssé tenni, az szerintem tegye meg azt a szívességet, hogy nem tart kutyát. Pontosan ugyanez a véleményem egyébként még sok más dologgal kapcsolatban is, mint pl. a vadászok- kutyások ellentét, a kisgyerekesek- kutyások ellentét, és még hosszan sorolhatnám. Az én kutyám, az én dolgom, az én felelősségem. És aki szeretne, az pisiljen nyugodtan széllel szemben, csak aztán ne csodálkozzon, ha az ő nadrágja ázik át, és nem mindenki másé. Ja, és még mielőtt: veszett már el kutyám, és került meg Szilveszterkor, rágta kutyám véresre a száját, és tette tönkre a bejárati ajtót félelmében, 20 év alatt megesik ez- az. De soha nem gondoltam, hogy erről a komplett Havanna lakótelep ünneplő lakossága tehet. Az önvizsgálat kellemetlen és kínos. Ennek ellenére csak javasolni tudom. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése