2012. május 25., péntek

Első fejezet


Amelyben bemutatnak minket Micimackónak és a méheknek, mellékesen a könyv is elkezdődik


Fogalmam sincs, hogy illik kezdeni az ilyesmit, utoljára tini koromban írtam magamról (magamnak), de akkor azt még -most már kevéssé trendi módon- naplónak volt szokás nevezni. Valamint az kicsit sem volt tematikusnak mondható, ha csak azt nem tekintjük annak, hogy rólam szólt, de csak ezért nem kezdenék blogolásba. Kicsit úgy érzem most magam, mint Julie Powell érezhette, hogy ugyan ki lenne kíváncsi rám, de pillanatnyilag még akkora célkitűzésem sincs, mint neki volt, történetesen hogy megfőzzek ötszázegynéhány ételt 365 nap alatt. Bár ötletnek azért nem rossz, egyszer lehet, hogy nekifogok. Na mindegy is, ezt majd meglátjuk. 

Szóval arra gondoltam, hogy legyen most itt helye egy csomó mindennek, amik mi vagyunk. Kutyáknak, méheknek, családnak, barátoknak, evésnek- ivásnak, meg ami még eszembe jut. Aztán majd amire nem lesz kereslet, azt elhagyjuk útközben. :D


A blog címe rendkívüli kreativitásom tanúbizonyságaként rögtön körül is határolja, hogy azért elsősorban miről is lenne szó. Ebekről (kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus lupus) háziasított alfaja. Az egyetlen olyan állatfaj, amely tudományos nevében megkapta a familiaris, azaz a családhoz tartozó jelzőt.) és kelencéről (Négyzet, ritkábban kör alaprajzú, paticsból, boronafalból, deszkából vagy nádból épített, 2–3 m magas, ajtóval ellátott, zárt méhes.), na meg persze azokról, akik benne laknak, a méhekről, és arról, hogy hogyan is élünk mi így együtt, a Homo sapiens, a Canis lupus familiaris, valamint, hogy lesz-e valaha minálunk az Apis melifera carnica is familiaris. 

Főszerepben mi, azaz elsősorban Z ügynök és jómagam. Az ebek, akik pillanatnyilag másfél fővel képviseltetik magukat, mivel Scott egyelőre csak egy megvalósulni látszó álom képében kísért minket, de Chili Palmer, mint időnként az egyetlen intelligens életforma az életünkben, nagyon is valóságos. Tulajdonképpen vele kezdődött ez az egész agybaj, mondhatnám, hogy ő tehet mindenről, de ettől többen nagyon röhögnének, úgyhogy nem is fogom rá, mert egyelőre nem tud írásban védekezni. És természetesen itt vannak még a hölgyek is, akiknek létszáma jelenleg megközelítőleg 60 ezer fő, két családba tömörülnek, és oly szorgalmasan dolgoznak, amilyenről egy multi magasan kvalifikált menágerei álmodni sem mernek. Ha minden jól megy, holnap már a kezünkben is tarthatjuk munkájuk első gyümölcsét, az első üveg mézünket, amitől nyilván könnyekig meg fogunk hatódni. De ezt majd egy másik napon...

Chili Palmer - Grál lovag és hősszerelmes.  A pacifista border colliek honi vezéregyénisége. 


Scott - főgépész. Minden, amit róla tudunk holmi pletykákon és szóbeszédeken alapul. Hisszük, hogy jófiú. Még.